Vissza

TDK-témák



Az egyes TDK-munkák célja az adott hálózat bővítési lehetőségeinek vizsgálata, zavarainak elemzése, illetve javaslatok kidolgozása a zavarállóság növelésére. Ez a munka minden esetben az adott hálózatot leíró gráfból indul ki, mely gráf bizonyos esetekben adott, bizonyos esetekben a megalkotása a TDK-munka része.
Az elemzés az R programozási nyelv és környezetben történik, melynek alapvető ismerete a kutatás során elsajátítható.


Villamosenergia-szállítás

A magyar villamosenergia-hálózat zavarérzékenysége és annak lehetséges csökkentése
A villamosenergia-hálózat érzékeny a túlterhelésre, ahogy azt 2003-ban az észak-amerikai Nagy Tavak vidékét sötétségbe borító, vagy 2011-ben az USA délnyugati részét értintő hálózati zavarok esetében láthattuk.
Emellett a potenciális veszély mellett a magyar energiapiac erősen importfüggő is.
A magyarországi villamosenergia-rendszert leíró gráf megalkotása után ezért a következő kérdésekre keressük a választ:
A hálózat milyen fokú sérülése esetén nem biztosítható Magyarország energiaellátása?
Elegendő-e redundáns távvezetékek építése a szolgáltatás zavarállóságának növelésére?
Ha nem, hol, milyen típusú és mekkora teljesítményű erőmű építésével lenne biztosítható az ország energiafüggetlensége?



Légi közlekedés

Európa légiközlekedési hálózatának vizsgálata
A repülés mindenki számára elérhetővé válása magával hozta a repülőterek és a köztük levő járatok nagyarányú bővülését. De éppen ezért egy-egy forgalmas repülőtér időjárás vagy sztrájk miatti, esetleg egyéb technikai zavara miatt bekövetkező járatfogadási és -indítási képtelensége sok tízezer utazó életét keserítheti meg.
A kutatás célja a repülőterek közti hálózati kapcsolatok feltárása, az egyes repterek kiesésének elemzése és az okozott kellemetlenségek lehetséges mérséklésének modellezése.

A TDK-munka első fázisában Európa légiközlekedési térképe készítendő el:
Melyek az európai repülőterek?
Mekkora ezek utasforgalmi kapacitása?
Mik a jelenlegi kapcsolatok az egyes repterek között?

Ezen térkép, mint gráf felhasználásával már több, a hálózat természetét érintő kérdés megválaszolható.
Mi a repülőterek hierarchiája?
Melyik repülőterek kiesése mennyire befolyásolja a közlekedést?
Mely repülőterek válthatóak ki teljes mértékben (legalább időlegesen)?
Egy adott repülőtér kiesése esetén hol szálljanak le a gépek úgy, hogy
     - az érkező reptér az eredeti desztinációhoz legközelebb legyen?
     - a legnagyobb valószínűséggel legyen elérhető járat az átszálló utasok számára?
Mely repülőterek alkotnak klasztert, azaz erősebb a köztük zajló forgalom, mint a klaszteren kívüli repülőterekre irányuló forgalom?



Vasúti közlekedés

Adott a magyarországi vasúthálózatot leíró gráf. Az egyes TDK-munkák célja ezen gráfból kiindulva az egyes állomások és állomásközök zavarának negatív vagy új vágánykapcsolatok pozitív hatásának elemzése, különös figyelemmel az MH iparvágány-kapcsolattal rendelkező bázisaira.

Az országhatárok vasúti elérhetősége
Nemzetközi katonai szállítások (mind a Magyarországról indulók, mind az átmenők esetén) esetén lényeges kérdés a belépő határállomás, illetve a kiinduló magyarországi állomás és a kilépő határállomás közötti legrövidebb út meghatározása. A megválaszolandó kérdések:
Melyik útvonal az optimális, azaz térben és időben a legrövidebb az egyes vasúti határállomások között?
Melyik útvonal az optimális, azaz térben és időben a legrövidebb az MH iparvágány-kapcsolattal rendelkező bázisai és az egyes határállomások között?
Mik a lehetséges kerülő útvonalak az optimális útvonalra eső állomások vagy állomásközök zavara esetén?

Dunai átkelőhelyek hatása a vasúthálózat zavarérzékenységére
Jelenleg Magyarországon belül három vasúti átkelési lehetőség van a Dunán: az Újpesti vasúti híd, az Összekötő vasúti híd és a bajai Türr István-híd.
Mekkora távolságra hat el ezek sérülése, forgalomból való kizárása?
Kedvező hatással lenne-e, és ha igen, mekkorával az Összekötő vasúti híd terheltségére és az MH bázisai közti kapcsolatra
     - a Dunaújváros és Szalkszentmárton átkelésben egykor rendelkezésre álló TS uszályhíd?
     - a több változatban felmerült, a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút?
     - a meghiúsult V0 vasúti gyűrű Duna-hídja?

Megszűnt vasúti kapcsolatok rehabilitációja alternatív útirányok biztosítására
A budapesti vasúti vágányhálózatból több jelentős deltavágány, vágánykapcsolat hiányzik, mivel felszámolták vagy soha nem is épültek meg. Ilyenek pl. a Kőbánya-Teher pu. - Ferencváros deltavágány vagy a Keleti pu. - Kőbánya-Kispest kapcsolat a valamikori Kőbánya-Hizlaló állomáson keresztül.
Okozna-e jelentős javulást ezek megléte a vasúti közlekedésre, és ha igen, mennyiben tehermentesítenének jelenlegi vonalszakaszokat?
Vizsgálható lenne továbbá a jelenleg vasúti forgalomra alkalmatlan Körmend - Zalalövő vastvonal helyreállításának, illetve egy püspökladányi, egy zalaszentiváni vagy egy felsőzsolcai deltavágány beépítésének hatása a hálózatra.



Telepítés

Hova helyezzünk el egy új ATM-et?
Egy bank elhatározza, hogy új ATM-eket fog telepíteni Budapesten.
Hova helyezze el őket, ha azt szeretné, hogy
- minden, már meglévő ATM-től a lehető legmesszebb legyen, hogy az adott környéket ő szolgálja ki?
- a saját ATM-jeitől a lehető legmesszebb, de az összes többi bank ATM-jeihez a lehető legközelebb legyen, hogy a saját ügyfelei ne más bank automatáit használják?




Ha valamelyik téma felkeltette érdeklődését, bátran keressen az alábbi emailcímen: